Pézkezelés az élet velejárója, nem bujhatsz el a megtanulása elöl.
Ez már elég régi meglátásom és úgy érzem, teljesen azonosulok vele. Az általunk követett stratégia lényege, hogy a lehető legtöbbet lenni a piacon a lehető legkevesebből, hogy benne lehessünk az erős trendben, - amit sose tudunk előre, hogy ő az - amelyik osztja a nagy jutalmat.
A bécsi táborban, az erre vonatkozó kérdésemre igenlő választ kaptam, azzal a kiegészítéssel, hogy óvakodjunk attól, hogy ennek az égisze alatt, a túltradelés hibájába essünk.
Azt is megfigyeltem, hogy a kereskedésben is van olyan időszak, amikor minden olyan tiszta és világos és minden olyan flottul megy, és van, amikor kevésbé. Így nyernek értelmet közös példaképünk erre vonatkozó pozícióméretezésről szóló szavai.
Reggel fogmosás közben egy kifejezetten tehetős, pénzügyileg széleskörűen képzett, kiterjedt pénzügyi, és üzleti kapcsolatokkal, és múlttal rendelkező barátom jutott az eszembe, akivel mindent, de szó szerint mindent meg szoktunk beszélni egymással.
Azon gondolkodtam, hogy idén tavasszal vajon milyen megfontolásból vett OTP-t, és májusban miért forintban kötötte le a pénze egy részét, több más befektetése mellett. Így utólag, úgy tűnik, hogy mindkettő helyes döntés volt, legalábbis a belépő, a folytatásról nincs tudomásom.
Akkor szándékosan kerültem vele a tőzsdéről való beszélgetést, hogy óvjam, az akkor már szárba szökkent, de még zsenge, ifjú korát élő, ha mondhatom, így – többes szám első személyben – tőzsdei szemléletünkhöz való elhivatottságom, hitem. Legközelebbi találkozásunkkor már bátran beszélek vele, bármilyen tőzsdei témáról.
És ekkor ugrott be, ami ezekből áttételesen következik, és ez a lényeg, nem pedig, az, hogy miért éppen ekkor, vagy akkor vett, éppen ezt, vagy azt: KEZELI A PÉNZÉT. Felismerésem: akár a tőzsdéről beszélünk, akár az élet bármely részéről, kezelni kell a pénzt, előre meghatározott stratégia szerint.
